Íjász vadász vagyok, aki rendszerint Belső-Somogy erdeiben tölti a hónap egyik hosszú hétvégéjét – nem elsősorban az elejtésért, hanem a megfigyelésért, a vadgazdálkodásért és azért a csendért, amit csak az erdő, a természet adhat.

Számomra a vadászat a hosszú, türelmes felkészülésről szól: sózók, szórók, dagonyák és itatóhelyek gondozásáról, vadkamerák elemzéséről, a vad viselkedésének megértéséről.

De sok igényes és hasznos vadgazdálkodási berendezéssel, megoldással próbálom a környék vadjait a területen tartani, és ezzel a vadászat sikerét etikus módon elősegíteni:

• dupla tartályos, dupla szórófejes automata etető, amely egy teljes hónapon át, beavatkozás nélkül biztosítja a rendszeres szórást;
• egy kidőlt nyárfa tönkjéből faragott, kizárólag az állatokért létező itató;
• ugyanennek a kidőlt nyárfának leszeletelt törzséből készített cserkelő ösvény;
• egy gyönyörű kőriságból készített ínyenc sózó;
• egy halk, kötélpályás holdfénylámpa megoldás, amely úgy teszi lehetővé az éjszakai íjászvadászatot, hogy közben a lehető legkevésbé zavarja a vadat;
• … és így tovább.

Az etikus vadászat és a természet tisztelete nálam nem szólam: a klórmentes forrásvíztől a semmit el nem pazarló szemléletig ezt szolgálja minden döntésem.

Ezen az oldalon ezeket az élményeket, megfigyeléseket és tapasztalatokat dokumentálom – őszintén, a kudarcokkal és a csendes sikerekkel együtt.